Sziasztok! A mai napon Tavi Katával olvashatjátok az interjúmat! :) ♥
1. Honnan jött az első történeted ötlete?
A Nyitótánc azért született meg, mert néhány évvel elezőtt valamiért elkezdtem ifjúsági regényeket olvasni, és azon belül is a mai fiatalokról szóló, könnyed, romantikus regények tetszettek a legjobban. Úgy döntöttem, megírom a magam verzióját, és közben úgy alkottam meg a történetet, hogy beleírtam mindazt, amit hiányoltam a többiből. Akkoriban majdnem minden ilyen témájú regényben attól lett népszerű a főszereplő lány vagy fiú, hogy zenélt vagy énekelt, és a sokadik könyv után ez már annyira zavart, hogy direkt más környezetet akartam teremteni. Így csöppentem a táncosok és a kosarasok világába. Ráadásul mindig is imádtam az olyan sztorikat, ahol a főhösök szomszédok, így ezt az ötletet is belevettem a regénybe. A sorozat alapkoncepciója az volt, hogy végigkövetem egy fiatal lány és a körülötte élők sorsát a középiskola kezdetétől annak végéig.
2. Hány éves korod óta írsz?
Gyerekkorom óta írok, próbálkoztam versekkel, gyerekregénnyel, romantikus történetekkel, krimivel, majd eljutottam az ifjúsági regényekig. A főiskola alatt kezdtem komolyabban foglalkozni az írással, és ennek már tizenhárom éve.
3. A saját életedből is merítettél dolgokat?
Igen. Főleg hangulatokat és érzéseket, ritkább esetben konkrét szituációkat is alapul vettem. A regénybeli Duna-parti Gimnázium hangulata a középiskolában töltött éveim lenyomata, pedig egészen másféle élményeket gyűjtöttem. A főszereplőim sokfélék, de mindegyikükben van belőlem egy kicsi, valakiben több, valakiben kevesebb.
4. Melyik a kedvenc részed a saját könyvedből?
Nem tudok kiemelni egy konkrét részletet, de kimondottan szeretem azoknak a szereplőknek a találkozását megírni, akik között valamilyen konfliktus feszül. Például amikor a két főszereplő fiú, Márk és Krisztián közös légtérbe kerül, az mindig érdekes. A befejező kötetet is ezért szeretem annyira, mert az egész sorozaton átívelő ellentétek a negyedik részben fognak végre elmozdulni valamerre.
5. Az írás a napodban hány százalékát teszi ki?
Mivel az írás mellett van egy teljesen hétköznapi életem (és munkám), ezért a szabadnapjaimon készülnek a regények. Változó, hogy olyankor mennyit írok, de ha nekikezdek a munkának, hosszú ideig el szokott húzódni. Egyszer tizenhárom órán dolgoztam, hihetetlenül elfáradtam benne, de azért nem ez a jellemző.
6. Lesz következő regényed? Ha igen, lehet már tudni róla valamit?
Tervezek egy újabb ifjúsági regénysorozatot, ami testvérek történeteivel fog foglalkozni, mert a Sulijegyzetekből ez a téma eléggé kimaradt. Már vannak hozzá vázlataim, alig várom, hogy belevessem magam.
7. Ki a kedvenc szereplőd a saját könyvedben?
Moneypenny, a macska. :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése