Sziasztok! A mai napon egy interjút olvashattok Szirmay Ágnes írónővel! :)
1.Honnan jött az első történeted ötlete?
Az első történetem címe Palkó a vadnyugaton volt, és a Winnettou-ból merítettem az ötletet. Harmadikos voltam, legalábbis a füzetnek, amibe írtam, harmadikos-csíkozása van.
2.Hány éves korod óta írsz?
Nyolc. De egy-két húszéveskori megjelent novellácskát leszámítva saját írásként a Szerelemre castingolva az első könyvem, ötvenévesen írtam. Amúgy a foglalkozásom alkalmazott író, ha van ilyen.
3.A saját életedből merítettél dolgokat?
A Szerelemre castingolva alapötlete a saját életemből jött: egy napi szappanoperában dolgoztam 16 évig, a Barátok közt-ben, dramaturgként. Erről a közegről szerettem volna megírni a tapasztalataimat. Úgy gondolom, hogy ez egy érdekes és különös világ, ami érdemes arra, hogy ha egy kicsit meseszerű formában is, de meg legyen örökítve.
4.Melyik a kedvenc részed a saját könyvedből?
A feminista casting. Az elbeszélőm, Viru elmegy egy castingra, ahol olyan bugyuta és hímsoviniszta szöveget adnak a szájába, hogy képtelen elmondani, és a fiúknak szánt mondatokat mondja el a sajt, lányos szövege helyett. De mivel éppen egy fiús lányt keresnek a szerepre, ezért, bár megszegte a szabályokat, mégis kiválasztják.
5.Az írás a napodnak hány százalékát teszi ki?
Nem írok minden nap, csak ha a körmömre ég a határidő. Olyankor viszont 100.
6.Lesz következő regényed? Lehet már róla tudni valamit?
A Szerelemre castingolva folytatása már egész nagy helyet foglal el a számítógépemen. Míg az első regényben főleg Viru sorsát követtem, addig az új könyvben nagyobb helyet kap Dé története. De az elbeszélő továbbra is Viru maradt.
7.Ki a kedvenc szereplőd a saját könyvedből?
Viru. Ha elég bátor és belemenős lettem volna tizenhat éves koromban, épp olyan lettem volna, mint ő. És valószínűleg én ugyanúgy elkövettem volna azokat a hibákat és kisebb bűnöket, amiket (főleg a második köteteben) ő is elkövet.
Köszönöm az interjút! :)
1.Honnan jött az első történeted ötlete?
Az első történetem címe Palkó a vadnyugaton volt, és a Winnettou-ból merítettem az ötletet. Harmadikos voltam, legalábbis a füzetnek, amibe írtam, harmadikos-csíkozása van.
2.Hány éves korod óta írsz?
Nyolc. De egy-két húszéveskori megjelent novellácskát leszámítva saját írásként a Szerelemre castingolva az első könyvem, ötvenévesen írtam. Amúgy a foglalkozásom alkalmazott író, ha van ilyen.
3.A saját életedből merítettél dolgokat?
A Szerelemre castingolva alapötlete a saját életemből jött: egy napi szappanoperában dolgoztam 16 évig, a Barátok közt-ben, dramaturgként. Erről a közegről szerettem volna megírni a tapasztalataimat. Úgy gondolom, hogy ez egy érdekes és különös világ, ami érdemes arra, hogy ha egy kicsit meseszerű formában is, de meg legyen örökítve.
4.Melyik a kedvenc részed a saját könyvedből?
A feminista casting. Az elbeszélőm, Viru elmegy egy castingra, ahol olyan bugyuta és hímsoviniszta szöveget adnak a szájába, hogy képtelen elmondani, és a fiúknak szánt mondatokat mondja el a sajt, lányos szövege helyett. De mivel éppen egy fiús lányt keresnek a szerepre, ezért, bár megszegte a szabályokat, mégis kiválasztják.
5.Az írás a napodnak hány százalékát teszi ki?
Nem írok minden nap, csak ha a körmömre ég a határidő. Olyankor viszont 100.
6.Lesz következő regényed? Lehet már róla tudni valamit?
A Szerelemre castingolva folytatása már egész nagy helyet foglal el a számítógépemen. Míg az első regényben főleg Viru sorsát követtem, addig az új könyvben nagyobb helyet kap Dé története. De az elbeszélő továbbra is Viru maradt.
7.Ki a kedvenc szereplőd a saját könyvedből?
Viru. Ha elég bátor és belemenős lettem volna tizenhat éves koromban, épp olyan lettem volna, mint ő. És valószínűleg én ugyanúgy elkövettem volna azokat a hibákat és kisebb bűnöket, amiket (főleg a második köteteben) ő is elkövet.
Köszönöm az interjút! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése