Sziasztok! Ma Anne Bishop:Vörös Betűkkel című könyvéről olvashatjátok az értékelésemet! :) ♥
Fülszöveg:
Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek.
Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc.
Könyvről:
Író:Anne Bishop
Kiadó:Twister Media
Kiadási Év:2016
Oldalszám:512
Értékelés:
A könyv számomra elég nehézkesen indult,mondhatom,hogy az első 100 oldal nem igazán nyerte el a tetszésemet,mert addig többségében a társadalom felépítéséről olvashattam,és cselekmény nem nagyon volt.
Aztán elkezdtek történni a dolgok és felgyorsultak az események.
A Mások különböző fajokból állnak:vámpírok,alakváltok,elementálók. Nagyon izgalmas volt megismerni az életüket,hogy hogyan kommunikálnak egymással.Az Udvar egy zárt közösség,Meggienek mégis sikerül hamar beilleszkednie.Az ott lakók is hamar megkedvelik a lányt.
A történet pedig egyre jobban pörög és egy idő után azt vettem észre,hogy semmiképpen nem akarom letenni a könyvet.Tulajdonképpen ebben a könyvben minden benne van ami miatt a kedvencem lett:Kedvelhető karakterek,izgalom,veszélyes karakterek és természetesen az egyedi világ amit az írónő fantasztikusan megteremtett.A történetet több szemszögből követhetjük olvashatjuk Meggie és Simon gondolatait is.Simon karakterét én nagyon megkedveltem,de sajnos Meggie személyéről nem mondhatom el ugyanezt. Szerintem egy igazán naiv lány,ráadásul az agyi szintjét egy 10-12 éves kislányhoz hasonlítanám,örültem volna,hogyha azért kicsit érettebb lett volna.Egytől egyig érdekes karakterek voltak, sokukat nagyon megkedveltem és alig várom, hogy újra olvashassak róluk a sorozat következő kötetében.
És akkor a főgonosz Asia. Aki látszólag rendes és érdeklődő,de aztán kiderül,hogy nem akar ő jót senkinek csak az a célja,hogy minnél alaposabban a földbe tiporjon
Mindenképpen meg kell jegyeznem,hogy az ő karakterét/személyiségét fantasztikusan kitalálta az írónő. Az egész történetben szerintem a Meggie Simon páros volt a legjobb. Annyira szerettem a párosukat.És bár sem a lány sem a fiú a kapcsolatuk elején nem ismeri el,hogy éreznek egymás iránt valamit,teljesen egyértelmű volt,hogy kettejük között működik a kémia.
Amikor pedig Simon rájön a lány titkára,megvédi Őt és nem adja a lányt,és itt már biztosra válik,hogy Simon érez valamit Meggie iránt.Szóval összességében egy szerethető,izgalmas,letehetetlen könyv. Bátran ajánlom mindenkinek! :) Nagyon köszönöm a Twister Media Kiadónak,hogy elolvashattam!
Fülszöveg:
Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc.
Könyvről:
Író:Anne Bishop
Kiadó:Twister Media
Kiadási Év:2016
Oldalszám:512
Értékelés:
A könyv számomra elég nehézkesen indult,mondhatom,hogy az első 100 oldal nem igazán nyerte el a tetszésemet,mert addig többségében a társadalom felépítéséről olvashattam,és cselekmény nem nagyon volt.
Aztán elkezdtek történni a dolgok és felgyorsultak az események.
A Mások különböző fajokból állnak:vámpírok,alakváltok,elementálók. Nagyon izgalmas volt megismerni az életüket,hogy hogyan kommunikálnak egymással.Az Udvar egy zárt közösség,Meggienek mégis sikerül hamar beilleszkednie.Az ott lakók is hamar megkedvelik a lányt.
A történet pedig egyre jobban pörög és egy idő után azt vettem észre,hogy semmiképpen nem akarom letenni a könyvet.Tulajdonképpen ebben a könyvben minden benne van ami miatt a kedvencem lett:Kedvelhető karakterek,izgalom,veszélyes karakterek és természetesen az egyedi világ amit az írónő fantasztikusan megteremtett.A történetet több szemszögből követhetjük olvashatjuk Meggie és Simon gondolatait is.Simon karakterét én nagyon megkedveltem,de sajnos Meggie személyéről nem mondhatom el ugyanezt. Szerintem egy igazán naiv lány,ráadásul az agyi szintjét egy 10-12 éves kislányhoz hasonlítanám,örültem volna,hogyha azért kicsit érettebb lett volna.Egytől egyig érdekes karakterek voltak, sokukat nagyon megkedveltem és alig várom, hogy újra olvashassak róluk a sorozat következő kötetében.
És akkor a főgonosz Asia. Aki látszólag rendes és érdeklődő,de aztán kiderül,hogy nem akar ő jót senkinek csak az a célja,hogy minnél alaposabban a földbe tiporjon
Mindenképpen meg kell jegyeznem,hogy az ő karakterét/személyiségét fantasztikusan kitalálta az írónő. Az egész történetben szerintem a Meggie Simon páros volt a legjobb. Annyira szerettem a párosukat.És bár sem a lány sem a fiú a kapcsolatuk elején nem ismeri el,hogy éreznek egymás iránt valamit,teljesen egyértelmű volt,hogy kettejük között működik a kémia.
Amikor pedig Simon rájön a lány titkára,megvédi Őt és nem adja a lányt,és itt már biztosra válik,hogy Simon érez valamit Meggie iránt.Szóval összességében egy szerethető,izgalmas,letehetetlen könyv. Bátran ajánlom mindenkinek! :) Nagyon köszönöm a Twister Media Kiadónak,hogy elolvashattam!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése