Sziasztok! A mai napon az Eleanor és Parkról olvashattok egy értékelést.
Fülszöveg:
Park
Eleanor kezét fogni olyan volt, mint egy pillangót tartani. Vagy mint egy szívdobbanás. Mint valami teljeset, valami teljesen élőt fogni.
Park fogta már más lányok kezét. És eddig mindig kellemes volt. Nem sokban különbözött attól, amikor kiskorukban Josh-sal kézen fogva mentek át az utcán. Vagy amikor a nagymamája templomba vitte, és fogta a kezét. Talán egy kicsit édesebb, egy kicsit furább volt.
Amikor tavaly kiszáradt szájjal és a szemét majdnem végig nyitva tartva megcsókolta azt a lányt, azon tűnődött, hogy talán vele van valami baj. Még azon is eltöprengett – komolyan, csókolózás közben ezen töprengett –, nem meleg-e esetleg.
Vagy talán, gondolta most, egyszerűen csak nem ismerte fel azokat a lányokat. Ahogy egy számítógép meghajtója kiköpi azt a lemezt, amelyiknek nem ismeri fel a formázását.
Amikor hozzáért Eleanor kezéhez, felismerte őt. Tudta.
Eleanor
Jó volt egymás kezét fogni. Eleanor keze nem volt teljesen ciki. És a csókolózás biztonságosnak tűnt, mivel a duzzadt ajakkal nincs semmi baj – és mivel Park általában lehunyta a szemét.
Eleanor törzsén azonban nem volt biztonságos hely. A nyakától a térdéig nem akadt olyan pont, ahol észrevehető struktúrával rendelkezett volna.
Amikor Park a derekához ért, behúzta a hasát, és előrebukott. Ami ahhoz a katasztrófához vezetett… amitől Godzillának érezte magát. (Pedig még Godzilla sem kövér. Csupán gigantikus méretű.)
A dologban az volt az őrjítő, hogy Eleanor szerette volna, ha Park újból megérinti. Azt szerette volna, hogy állandóan tartsa rajta a kezét. Még ha emiatt Park rá is jön, Eleanor túlzottan emlékeztet egy rozmárra ahhoz, hogy a barátnője maradhasson… Ennyire jó érzés volt. Olyan volt, mint az a kutya, amelyik megízlelte az emberi vért, és attól kezdve mindig harap. Egy rozmár, amelyik megízlelte az emberi vért.
Két rossz csillagzat alatt született fiatal története, akik elég okosak, hogy tudják, az első szerelem szinte sohasem tart örökké, de elég bátrak és elszántak, hogy mégis megpróbálják.
Könyvről:
Író:Rainbow Rowell
Kiadó:Scolar
Kiadási Év:2014
Oldalszám:334
Értékelés:
Nagyon örülök, hogy alkalmam volt elolvasni ezt a könyvet. Egyáltalán nem bántam meg, sőt első látásra beleszerettem Rainbow írásába, a történetbe. A könyv rendkívül olvasmányos, valamint romantikus, de nem az a csöpögős, cukormázas sztori. Az egész történet Eleanorról és Parkról szól, végig ők vannak a középpontban.
A történet elején nagyon szimpatikus volt, hogy kettejük között nem alakult ki első látásra szerelem, hanem szépen lassan lépésről lépésre megismerik egymást. És hogy együtt lehessenek, meg kell birkózniuk a családjukkal is.
Park családja teljesen eltér Eleanoréktól. A fiú szerető, gondoskodó családban nőtt fel. Az édesanyja segít neki, amiben csak tud. Ennek ellenére, hogy mindenben segítenek neki, és hogy mindent megkap, egy súlyos problémája van, még pedig az, hogy identitászavarral küzd. Hiszen a fiú félig ázsiai, félig pedig amerikai, amit nehezen fogad el, hiszen gyakorlatilag semmit nem tud a koreai kultúráról, mivel Amerikában nőtt fel.
Eleanor helyzete szerintem ennél is rosszabb. Kénytelen volt odaköltözni a mostohaapjához, aki gyűlöli őt, és mindig megpróbál keresztbe tenni neki. Először is elszakította a lányt egy évre a családjától, így mire visszatér, a kistestvérei alig emlékeznek rá. A lánynak sincs könnyű helyzete, hiszen túlsúlyosnak érzi magát, és az öltözködése is mondhatni, eléggé fiús, így az iskolában folyamatosan őt zaklatják. Már az elején nagyon tetszett az, ahogyan megismerkedik Eleanor és Park. Most a zenére és a képregényre gondolok, aminek szerintem fontos szerepe volt a történetben. Hiszen Elanor és Park gyakorlatilag ennek köszönhetően ismerkedtek meg, mivel Park vitt a lánynak képregényeket, zenét, amit a lány biztosan nem vehetett volna meg magának. [IMÁDLAK, PARK :) ]
Egyszerűen imádtam kettejüket. A történet vége sok-sok kérdőjelet fog maga után hagyni. Én mondjuk nem így képzeltem el a befejezést, de hát.. Ennek ellenére fantasztikus könyv volt, szerintem ti is olvassátok el nyugodtan, nem fogjátok megbánni. Én mindenképpen elolvasom Rainbow Rowell másik könyvét, a Fangirl t is! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése