Sziasztok! A mai napon Neil Gairman:Coraline című könyvéről olvashatjátok a véleményemet. Köszönöm az Agave Kiadónak,hogy elolvashattam! :)
Fülszöveg:
Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtó nyílik és csukódik. A tizennegyedik zárva van, mögötte csak egy téglafal, amíg egy nap Coraline ki nem nyitja, és egy átjárót nem talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. Csak mégis más…
Eleinte a másik lakásban minden csodás. Jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon. Legyen az ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött még más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét.
Értékelés:
Coraline egy nagyon bátor kislány . A Róla szóló történet tulajdonképpen egy tanmese gyerekeknek. Nos azért azt kétszer is meggondolnám, hogy egy alsós kistesónak a kezébe merném - e adni, mert szegény lehet, hogy napokra beparázna és nem aludna egyedül még lámpafény mellett sem. Ugyanis az író nagyon szemléletesen festi le a házat, aztán a másik házat , a szereplőket, aztán a másik szereplőket. A szituáció ugyanis a következő: Coraline, akit a házban mindenki - szülein kívül rosszul Carolin-nek hív - nagyon szeret felfedezni, és nagyon utál unatkozni. Ebből a két tényből kifolyólag kissé horrorisztikus kalandba csöppen. Szerintem sokan jártunk már úgy, hogy egy tükörbe nézve és ott a hátteret bámulva olyan érzésünk lett, mintha ott egy másik szoba, másik valami lenne. Főszereplőnk is talált egy ilyen fura dolgot, nevezetesen egy régi ajtót, ami egy téglafalra nyílik. Látszólag. Mert ahogy anyukája legelöszőr megmutatja a lánynak a semmibe vezető ajtót, onnantól éjszaka fura dolgok történnek, Amikor pedig a kislány megszerezve a kulcsot, kinyitva azt, ott egy átjárót talál valahová, nos onnantól parásodik a story.
Caroline ott megleli a mostani házuk mását, annak lakóit de egy kissé,- nem kissé, nagyon -más kiszerelésben. Ott van a másik anyukája, apukája, a házban lakó két idős színésznő, egy fura férfi, és a Macska. Őt nagyon bírtam. De senki sem olyan, mint az eredeti házban. Coraline úgy dönt haza is megy, de otthon senki nem várja. A szülei eltűntek. És akkor Coraline rájön, hogy csak ő tudja megmenteni őket. Segítséget kap, de hogy kitől azt már a könyvből fogjátok megtudni. És azt is, hogy hogyan végződik ez a remek kis történet.
Én elolvastatnám minden gyerekkel - figyelve a korukra persze, tudjátok a para miatt - mert nagyon egyéni módon ösztönző, hogy igenis szálljunk szembe a félelmeinkkel. Azt nem mondom, hogy bájos kis story, mert annál félelmetesebbek a szereplők, de mindenképpen remek. Ahogy Coraline megállapítja, ha nem tudjuk mi vár ránk és úgy tesszük meg, az nem bátorság,de ha már félünk valamitől és úgy vágunk bele, na az a bátorság! Hiába íródott gyerekeknek, felnőtteknek is élvezhető. Én például szó szerint mellette ragadtam miután megkaptam a csomagot és felnyitva csak bele akartam olvasni. Nos szépen ki is olvastam együltő helyemben.
Kedvenc szereplőm a kislány természetesen és a már említett Macska, aki egy igazi egyéniség tele rengeted tapasztalattal és önbizalommal. Igazi macska. A kislánynak pedig szurkolnunk kell!
Amit még meg szeretnék említeni, az a borító. Nagyon eltalálták ! A színek , az kislány-alak, a ház, mindez együtt a történettel, nagyon eltalált !
Nekem nagyon tetszett . Örülök, hogy az Agave Kiadónak köszönhetően megismerkedhettem Coralinnel !!!! Nektek is ezt javaslom !
Fülszöveg:
Coraline családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtó nyílik és csukódik. A tizennegyedik zárva van, mögötte csak egy téglafal, amíg egy nap Coraline ki nem nyitja, és egy átjárót nem talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. Csak mégis más…
Eleinte a másik lakásban minden csodás. Jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon. Legyen az ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött még más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét.
Értékelés:
Coraline egy nagyon bátor kislány . A Róla szóló történet tulajdonképpen egy tanmese gyerekeknek. Nos azért azt kétszer is meggondolnám, hogy egy alsós kistesónak a kezébe merném - e adni, mert szegény lehet, hogy napokra beparázna és nem aludna egyedül még lámpafény mellett sem. Ugyanis az író nagyon szemléletesen festi le a házat, aztán a másik házat , a szereplőket, aztán a másik szereplőket. A szituáció ugyanis a következő: Coraline, akit a házban mindenki - szülein kívül rosszul Carolin-nek hív - nagyon szeret felfedezni, és nagyon utál unatkozni. Ebből a két tényből kifolyólag kissé horrorisztikus kalandba csöppen. Szerintem sokan jártunk már úgy, hogy egy tükörbe nézve és ott a hátteret bámulva olyan érzésünk lett, mintha ott egy másik szoba, másik valami lenne. Főszereplőnk is talált egy ilyen fura dolgot, nevezetesen egy régi ajtót, ami egy téglafalra nyílik. Látszólag. Mert ahogy anyukája legelöszőr megmutatja a lánynak a semmibe vezető ajtót, onnantól éjszaka fura dolgok történnek, Amikor pedig a kislány megszerezve a kulcsot, kinyitva azt, ott egy átjárót talál valahová, nos onnantól parásodik a story.
Caroline ott megleli a mostani házuk mását, annak lakóit de egy kissé,- nem kissé, nagyon -más kiszerelésben. Ott van a másik anyukája, apukája, a házban lakó két idős színésznő, egy fura férfi, és a Macska. Őt nagyon bírtam. De senki sem olyan, mint az eredeti házban. Coraline úgy dönt haza is megy, de otthon senki nem várja. A szülei eltűntek. És akkor Coraline rájön, hogy csak ő tudja megmenteni őket. Segítséget kap, de hogy kitől azt már a könyvből fogjátok megtudni. És azt is, hogy hogyan végződik ez a remek kis történet.
Én elolvastatnám minden gyerekkel - figyelve a korukra persze, tudjátok a para miatt - mert nagyon egyéni módon ösztönző, hogy igenis szálljunk szembe a félelmeinkkel. Azt nem mondom, hogy bájos kis story, mert annál félelmetesebbek a szereplők, de mindenképpen remek. Ahogy Coraline megállapítja, ha nem tudjuk mi vár ránk és úgy tesszük meg, az nem bátorság,de ha már félünk valamitől és úgy vágunk bele, na az a bátorság! Hiába íródott gyerekeknek, felnőtteknek is élvezhető. Én például szó szerint mellette ragadtam miután megkaptam a csomagot és felnyitva csak bele akartam olvasni. Nos szépen ki is olvastam együltő helyemben.
Kedvenc szereplőm a kislány természetesen és a már említett Macska, aki egy igazi egyéniség tele rengeted tapasztalattal és önbizalommal. Igazi macska. A kislánynak pedig szurkolnunk kell!
Amit még meg szeretnék említeni, az a borító. Nagyon eltalálták ! A színek , az kislány-alak, a ház, mindez együtt a történettel, nagyon eltalált !
Nekem nagyon tetszett . Örülök, hogy az Agave Kiadónak köszönhetően megismerkedhettem Coralinnel !!!! Nektek is ezt javaslom !
Megjegyzések
Megjegyzés küldése