Sziasztok! A mai napon Saroo Brierley:Oroszlán című könyvéről olvashatjátok az értékelésemet! Köszönöm az Athenaeum Kiadónak,hogy elolvashattam! ♥
Fülszöveg:
Mi történik akkor, ha egyszer csak egy zakatoló vonaton találjuk magunkat, és azt sem tudjuk, merre robogunk? Ha nem emlékszünk a kisváros nevére, ahonnan elindultunk? Mi lesz velünk, ha Kalkuttába keveredünk, és a múltunkról semmiféle információnk nincs? Szárú, az ötéves indiai kisfiú egy szerencsétlen véletlen folytán India egyik legveszélyesebb városába kerül. Volt otthona, most nincs semmije. Mit várhat az emberektől, az érzéketlen tömegtől? Vajon túl lehet élni azokat a megpróbáltatásokat, amelyek elé az élet állítja őt? Hogy juthat el egy kisfiú Indiából Ausztráliába? Képes lesz új életet kezdeni? Találkozhat még valaha az édesanyjával? Megtudhatja egyáltalán, hol élte le élete első öt évét? Vajon ki lehet az igazi oroszlán?
Az Oroszlán Saroo Brierley valós története a kitartásról, az önfeláldozásról és a hitről.
A könyv alapján készült a többszörös díjnyertes film Nicole Kidman, Rooney Mara és Dev Patel főszereplésével.
Könyvről:
Író:Saroo Brierley
Kiadó:Athenaeum
Kiadási Év:2017
Oldalszám:288 oldal
Értékelés:
Nem tudom, milyen jelző lenne leginkább helyes az Oroszlán című könyvre. Megvan!! Felkavaró. A belőle készült filmen tutira szét fogja bőgni mindenki a fejét. Nem véletlenül. A történet ugyanis döbbenetes és igaz. A fülszöveg alapján már tudjátok, hogy egy ötéves kissrác a bátyját elkíséri egy este a szomszédos városba, ahol a nagyobbik fiú szigorúan meghagyja öccsének, hogy ne mozduljon a pályaudvar padjáról, ott várja meg őt. Azonban az öccs elalszik és felébredve még félkómásan azt hiszi, hogy bátyja haza ment őt itt felejtve és ettől teljesen megijed. Ösztönösen felszáll egy ott várakozó vonatra amitől azt reméli haza viszi a falujába. Nem így lesz. Az innét 1600km-re lévő Kalkuttában köt ki. Egyedül. Ötévesen. Abban a városban, ahol több ezer gyerek él az utcán sorsukra hagyva, reménytelenül minden elképzelhetetlen rossznak kitéve. Se kaja, se segítség, se fedél. A legtöbb nem éri meg a felnőttkort, ami a körülményeket tekintve nem csoda. Főhősünk heteket tölt itt egyedül , többször csak az őrangyala segítségével éli túl a napokat, míg végre egy jóakaró fiatal fiú bekíséri a rendőrségre. Innentől a hatóság intézi sorsát. Szüleit nem találják meg ami nem csoda, mert sem pontos helyet nem tud honnét jött,sem semmi olyan információt amivel a keresést segíteni tudná. Szárú még rendesen kifejezni sem tudja magát. Ha már édesanyját nem kaphatja meg, a legjobb ami történhetett vele hogy örökbe adják az Ausztráliában élő Brierley házaspárnak. Nem mostohaszülők , nem éheztetik, dolgoztatják a picit, hanem szeretik. Megtanítják élni. A tiszta ház, a mindennapi étel, a tisztálkodás , a tanulási lehetőség, mind mind olyan, ami eddig az indiai kisfiúnak elérhetetlen luxus volt. Így nő fel. Szereti nevelőszüleit, örökké hálás nekik amit tettek érte, de természetesen nem felejti, hogy honnét jött. És amikor erre technikai lehetősége adódik, Mr. Google Earl személyében, él vele és elkezd emlékeire hagyatkozva keresgélni. Több hónapig, aztán a több hónapból évek lesznek. A technika fejlődésével egyre közelebb kerül az otthonának megtalálásához. Megdöbbentő volt számomra, mint folyamatosan neten lógó kamasznak, hogy ami nekünk természetes, az pár évvel ezelőttig elképzelhetetlen volt. Ennyire még sosem gondoltam bele. Most teljesen hétköznapi, hogy több ezer km-rel odébb lévő települést be tudunk járni pillanatok alatt, de ez mennyire futurisztikusnak tűnt nem olyan rég még. Enélkül sosem íródott volna meg ez a könyv. Anya és fia találkoznak. Megható az egész egymásra találásuk. És az, hogy ez mennyire véletlenek sorozatán múlott. Közhely,de igaz, hogy az élet írja a legjobb storykat!!
A történek olvasása közben nagyon nagy hálát éreztem a gólyának, hogy nem Indiába pottyantott, hanem ide. Ezúton is köszi! Az ottani élet nyugati mércével hááát nem is tudom!!!! Nem szeretném. Ha meg belegondolok, hogy milyen ott gyereknek lenni, akkor inkább holnap mosolygós arccal ülök be matekra. / jó ez egy kicsit erős, de érzitek remélem mit akarok ezzel mondani.... A lényeg, hogy a könyv minden rossz történés ellenére is pozitív. Mert vannak jó, segítőkész emberek. És tudjátok még mit gondolok mik vannak még? Csodák. Mindennap. Itt. Közöttünk. És velünk, vagy társainkkal történnek meg. Csak észre kell venni. Meg értékelni. Na ! nekem erről szólt a könyv. Ha meg szerettek bőgni, nézzétek meg filmen is. Én így teszek.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése