Sziasztok! A mai bejegyzésben Jussi Adler-Olsen: A 64-es betegnapló című könyvéről olvashatjátok az értékelésemet! Köszönöm az Animus Kiadónak,hogy elolvashattam!♥
Fülszöveg:

A bántalmazás és az erőszak mindennaposnak számított azon a félreeső dán szigeten, amely kényszerű lakhelye volt szellemi fogyatékosnak ítélt nőknek, de prostituáltaknak is. Amikor Rita Nielsen első ízben lépett a szigetre, egy olyan dráma részese lett, amely 55 évvel később a megoldatlan ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztály eddigi legbonyolultabb esetéhez vezetett. A nyomtalanul eltűnt prostituált irattári anyagát tüzetes vizsgálat alá veszik, így Carl, Rose és Assad hamarosan rájönnek, hogy a nő egykori eltűnése egy súlyosan törvénysértő ügy része, amely nyilvánvalóan azóta is folytatódik. Amikor pedig mélyebbre kezdenek ásni, egy rendkívül hidegvérű ellenfél jelenik meg a színen…
Értékelés:
A Q-ügyosztály eseteit régóta figyelemmel kísérem. Nem az könyveket olvastam, hanem a filmverzióit láttam. Volt amelyik nagyon, volt amelyik kevésbé fogott meg. Most, hogy mindenhol azt olvastam, hogy a sorozat legjobb,legütősebb része a negyedik elhatároztam ezt mindenképpen nyomtatott formájában is megismerem. Köszönöm az Animus Kiadónak, hogy ezt lehetővé tette!
A 64es betegnapló egy remek skandináv krimi. A főszereplőket már ismerjük: Carl, Rose és Assad.
A csapat vezetője ugyan Carl, de az, hogy ezt az ügyet elkezdték komolyan venni Rosénak köszönhető. Az pedig, hogy meddig haladtak és mire jutottak a leginkább Assadnak. Az egész nyomozás során Carl volt a legkevésbé aktív, tulajdonképpen azt tette amit a másik két társa kinyomozott és ezeket a tényeket ellenőrizte le. A másik kettő nyomozó viszont remekelt.
Történt pedig, hogy Rose felfigyelt arra, hogy 1987.szeptemberében több, látszólag egymástól független személy is eltűnik. Pontosabban köddé válik. Azóta sem tudták kideríteni mi lett velük.Ez akkor senkinek nem szúrt szemet de most Rose és Assad gyanakodni kezd. Aztán a nyomozásuk kideríti, hogy valamennyiüket ugyanazon a napon látták utoljára. A Q-ügyosztály rákattanik az ügyre.És nem is fogják elereszteni bármilyen nehézségekbe is ütköznek és bármilyen fenyegetés is kapnak. Mert bizony kapnak. Sikerült egy olyan ügybe beletenyerelniük ami a mai politikai elitet is érinti. Egy hálózatot aminek neve Titkos Harc és aminek az élet minden területén vannak követői, szimpatizánsai és harcosai. Ez a harc pedig azért folyik, hogy Dániában ne születhessen meg egyetlen olyan gyerek sem, akit ezek az emberek méltatlannak találnak a dániai élethez. Konkrétan csak olyan nőnek lehessen gyereke, aki egészséges, nem iszik, nem drogos, nem prosti, nem szociális segélyből él és mentálisan is rendben van. A harcot hirdetők és végzők pedig olyan támogatottságra tettek szert az elmúlt évtizedek alatt, hogy most már a parlamentbe is nagy valószínűséggel be tudnak jutni. Onnan pedig megállíthatatlanok lesznek. Élet és halál urai lesznek legálisan. Mert a nyomozás során kiderül, hogy eddig is azok voltak csak éppen titokban.Több ezer nőt sterilizáltak a beleegyezésük és tudtuk nélkül.
Az eltűnések is ebből eredőek voltak, bár nem ennek a társaságnak volt köze hozzájuk, a kiváltó okukat ők szolgáltatták.
Nete egy szegény vidéki család egyetlen lánya volt.Édesanyját nagyon korán elveszítette . Ottmaradt apjával és testvéreivel a rengeteg munkával. A család rendkívül egyszerű volt, így amikor iskolába kezdett járni Nete mindenki lenézte . Közönséges beszédét a tanárai sem tolerálták és elkönyvelték a gyereket szellemilet gyengének, butának és közönségesnek. Pedig Nete nem tehetett arról, hogy otthon ezt hallotta, látta. Az évek alatt folyamatosan bántották az iskolában. Szinte semmit sem tanult. Még olvasni sem tudott. Otthon viszont rengeteget dolgozott. A munkában unokatestvére segített ha náluk volt. Kedvelték egymást, annyira, hogy 15évesen Nete teherbe esett. Akkoriban ez hatalmas szégyen volt mindenkinek. Nete elvetél, de megismerkedik a helyi orvossal és annak fiával Curt Wad-dal. És ez megpecsételi a szép, de szerencsétlen lány sorsát....
Curt Wad a Titkos Harc alapítója. Akkor még pályakezdő orvos. Amikor másodszor találkoznak Netével megismeri a lányt és visszaél helyzetével. Nete élete eddig sem volt a legkevésbe sem jó, de innentől válik gyötrelemmé.
Sok sok év múlva amikor aztán anyagilag helyrejön, bosszút áll azokon akiknek köszönhette, hogy élete ilyenné vált. Teára hívja őket. És elmegy mindenki, egy kivétellel....
A könyv nagyon jó! A végén a csattanó nagyot csattanik.
A nyomozók nagyon szimpatikusak, még a fura Rose is. Assad pedig a legjobb volt nekem.
A magánéletükről apró dolgokat tudunk meg, de nekem ez elég is volt. Elvégre az ügyre voltunk kiváncsiak a magánéletükről egy másik könyvnek kell szólnia.
Csak ajánlani tudom.Annak is aki a filmeket látta. Biztos, hogy tetszeni fog ! Olvassátok el! És most nagyon kiváncsi leszek hogy vitték ezt filmvászonra....
Idézetek a könyvből:
,,– Egy falat se megy le a torkomon, amikor ennyire meg vagyok fagyva. Carl a fejét csóválta.''
,,Mi a csuda megy végbe ennek az embernek a fejében? Dromedárszőrrel tömték ki?"
,,– Ugye nem mesélted el neki, hogy
elloptuk az aktákat?
– Talán azt hiszed, hogy a dromedárok belelépnek abba a tóba,
amelyikből isznak? – vágta zsebre a kezét Assad.''
Fülszöveg:

A bántalmazás és az erőszak mindennaposnak számított azon a félreeső dán szigeten, amely kényszerű lakhelye volt szellemi fogyatékosnak ítélt nőknek, de prostituáltaknak is. Amikor Rita Nielsen első ízben lépett a szigetre, egy olyan dráma részese lett, amely 55 évvel később a megoldatlan ügyekkel foglalkozó Q-ügyosztály eddigi legbonyolultabb esetéhez vezetett. A nyomtalanul eltűnt prostituált irattári anyagát tüzetes vizsgálat alá veszik, így Carl, Rose és Assad hamarosan rájönnek, hogy a nő egykori eltűnése egy súlyosan törvénysértő ügy része, amely nyilvánvalóan azóta is folytatódik. Amikor pedig mélyebbre kezdenek ásni, egy rendkívül hidegvérű ellenfél jelenik meg a színen…
Értékelés:
A Q-ügyosztály eseteit régóta figyelemmel kísérem. Nem az könyveket olvastam, hanem a filmverzióit láttam. Volt amelyik nagyon, volt amelyik kevésbé fogott meg. Most, hogy mindenhol azt olvastam, hogy a sorozat legjobb,legütősebb része a negyedik elhatároztam ezt mindenképpen nyomtatott formájában is megismerem. Köszönöm az Animus Kiadónak, hogy ezt lehetővé tette!
A 64es betegnapló egy remek skandináv krimi. A főszereplőket már ismerjük: Carl, Rose és Assad.
A csapat vezetője ugyan Carl, de az, hogy ezt az ügyet elkezdték komolyan venni Rosénak köszönhető. Az pedig, hogy meddig haladtak és mire jutottak a leginkább Assadnak. Az egész nyomozás során Carl volt a legkevésbé aktív, tulajdonképpen azt tette amit a másik két társa kinyomozott és ezeket a tényeket ellenőrizte le. A másik kettő nyomozó viszont remekelt.
Történt pedig, hogy Rose felfigyelt arra, hogy 1987.szeptemberében több, látszólag egymástól független személy is eltűnik. Pontosabban köddé válik. Azóta sem tudták kideríteni mi lett velük.Ez akkor senkinek nem szúrt szemet de most Rose és Assad gyanakodni kezd. Aztán a nyomozásuk kideríti, hogy valamennyiüket ugyanazon a napon látták utoljára. A Q-ügyosztály rákattanik az ügyre.És nem is fogják elereszteni bármilyen nehézségekbe is ütköznek és bármilyen fenyegetés is kapnak. Mert bizony kapnak. Sikerült egy olyan ügybe beletenyerelniük ami a mai politikai elitet is érinti. Egy hálózatot aminek neve Titkos Harc és aminek az élet minden területén vannak követői, szimpatizánsai és harcosai. Ez a harc pedig azért folyik, hogy Dániában ne születhessen meg egyetlen olyan gyerek sem, akit ezek az emberek méltatlannak találnak a dániai élethez. Konkrétan csak olyan nőnek lehessen gyereke, aki egészséges, nem iszik, nem drogos, nem prosti, nem szociális segélyből él és mentálisan is rendben van. A harcot hirdetők és végzők pedig olyan támogatottságra tettek szert az elmúlt évtizedek alatt, hogy most már a parlamentbe is nagy valószínűséggel be tudnak jutni. Onnan pedig megállíthatatlanok lesznek. Élet és halál urai lesznek legálisan. Mert a nyomozás során kiderül, hogy eddig is azok voltak csak éppen titokban.Több ezer nőt sterilizáltak a beleegyezésük és tudtuk nélkül.
Az eltűnések is ebből eredőek voltak, bár nem ennek a társaságnak volt köze hozzájuk, a kiváltó okukat ők szolgáltatták.
Nete egy szegény vidéki család egyetlen lánya volt.Édesanyját nagyon korán elveszítette . Ottmaradt apjával és testvéreivel a rengeteg munkával. A család rendkívül egyszerű volt, így amikor iskolába kezdett járni Nete mindenki lenézte . Közönséges beszédét a tanárai sem tolerálták és elkönyvelték a gyereket szellemilet gyengének, butának és közönségesnek. Pedig Nete nem tehetett arról, hogy otthon ezt hallotta, látta. Az évek alatt folyamatosan bántották az iskolában. Szinte semmit sem tanult. Még olvasni sem tudott. Otthon viszont rengeteget dolgozott. A munkában unokatestvére segített ha náluk volt. Kedvelték egymást, annyira, hogy 15évesen Nete teherbe esett. Akkoriban ez hatalmas szégyen volt mindenkinek. Nete elvetél, de megismerkedik a helyi orvossal és annak fiával Curt Wad-dal. És ez megpecsételi a szép, de szerencsétlen lány sorsát....
Curt Wad a Titkos Harc alapítója. Akkor még pályakezdő orvos. Amikor másodszor találkoznak Netével megismeri a lányt és visszaél helyzetével. Nete élete eddig sem volt a legkevésbe sem jó, de innentől válik gyötrelemmé.
Sok sok év múlva amikor aztán anyagilag helyrejön, bosszút áll azokon akiknek köszönhette, hogy élete ilyenné vált. Teára hívja őket. És elmegy mindenki, egy kivétellel....
A könyv nagyon jó! A végén a csattanó nagyot csattanik.
A nyomozók nagyon szimpatikusak, még a fura Rose is. Assad pedig a legjobb volt nekem.
A magánéletükről apró dolgokat tudunk meg, de nekem ez elég is volt. Elvégre az ügyre voltunk kiváncsiak a magánéletükről egy másik könyvnek kell szólnia.
Csak ajánlani tudom.Annak is aki a filmeket látta. Biztos, hogy tetszeni fog ! Olvassátok el! És most nagyon kiváncsi leszek hogy vitték ezt filmvászonra....
Idézetek a könyvből:
,,– Egy falat se megy le a torkomon, amikor ennyire meg vagyok fagyva. Carl a fejét csóválta.''
,,Mi a csuda megy végbe ennek az embernek a fejében? Dromedárszőrrel tömték ki?"
,,– Ugye nem mesélted el neki, hogy
elloptuk az aktákat?
– Talán azt hiszed, hogy a dromedárok belelépnek abba a tóba,
amelyikből isznak? – vágta zsebre a kezét Assad.''